„A szépség többé nem kisajátított tulajdona néhány kiváltságos helyzetben levő leánynak, hanem nagyon sok dolgozó, hivatását a munkában vagy modern otthonában betöltő bájos nőnek a tulajdonsága”
Simon Böske
Február 15-én ünnepelte volna születésnapját az, szőkés hajú, nagy és kék szemű első magyar Miss Európa szépségkirálynő, Simon Böske. Szarka László: "Simon Böske naplója" c. könyve alapján felidézzük varázslatos személyét.
Egy köztiszteletre méltó keszthelyi zsidó polgári családban született 1909-ben. Idilli gyermek- és ifjúkora volt, zongorázni tanult és nyelveket, úszott, evezett, teniszezett és táncolt minden mennyiségben. Lehetősége volt arra is, hogy szeretetteljes éveket tölthessen el egy bécsi leányintézetben, majd még arra is, hogy német és angol nyelvtudását bővítse Drezdában, ahol a csipkeverés tudományát is elsajátította és énekórákat is vett. A kor felső színvonalán kapott meg mindent a sikeres életkezdéshez.
Milyen lány volt Böske?
Még a mai szépségideálnak is megfelelne, és ideális modellalkat volna ma is.170 cm magas volt és 50 kg, szőkés hajú, nagy és kék szemű, piciny szájú, nyúlánk, őzike alkatú és végtelenül szerény és bájos.
Hogyan lett Miss Hungária?
Már 16 évesen elnyerte a „Balaton tündére” címet Siófokon. 1928-ban – barátai unszolására – benevezett a Miss Hungária versenyre, melynek győztese képviselhette Magyarországot a Miss Europa megmérettetésen. Igy állt a versenyhez – naplója szerint: „Tudjátok mit? A tréfa kedvéért megpróbálom. De ígérem, hogy ha nem nyerek, akkor sem megyek a Dunának.”
Az első Miss Hungária szépségversenyt 1929. január 6-án, vasárnap rendezték Budapesten, a Színházi Élet c. lap Erzsébet körúti szerkesztőségében. Neves írókból és művészekből állt a zsűri, elnöke Maurice de Waleffe francia író, a Le Journal főszerkesztője volt. 218 lány közül választották ki a legszebbet.
Tényleg tréfásnak ígérkezett a döntő napja, mert Böske 10:30-kor ébredt fel és a verseny 11-kor kezdődött! Felkapott magára egy laza nappali öltözéket: kis fekete crepe-satin ruhát fehér csipkegallérral és mandzsettával, és lóhalálában érkezett a Szerkesztőséghez, ahol már puccos estélyiben várakoztak a résztvevők. A 35 döntős közül 10 jutott a fináléba, nagy fölénnyel a 17-ből 12 szavazattal őt hirdették győztesnek.
A siker visszhangja
Voltak, akik a szépségkirálynő-választást a „hiúságok vásárának” titulálták, sőt a Színházi Életet leánykereskedelmi szaklapnak csúfolták. Márai Sándor némi humorral és iróniával kommentálta az eseményt a Színházi Élet hasábjain: „ Egy keszthelyi orvos lányát, Simon Böskét megválasztották Miss Hungáriának. Hogy ő a legszebb magyar lány… Gratulálok kisasszony. Mielőtt útra megy (Párizsba), engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire avanzsálta magát. Már szépnek lenni is egészen bonyolult valami. Mit gondol, a legszebbnek? Már egyetlen egy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. (Hát még) Egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?”
Politikailag is voltak kifogásolók a nyertes személyét illetően, tekintettel arra, hogy Simon Böske zsidó volt, és ráadásul a második helyezett lány is.
Kritika ide vagy oda, február 2-án Böske diadalútra indult: meghódítani Párizst.
A párizsi Miss Európa döntő
Három hetes szűnni nem akaró, folyamatos ünneplés után start Párizsba a nevezetes Orient expresszen.
17 szépség mérettette meg magát a versenyen különböző országokból. A lányok láttán elbizonytalanodott. Igy írt erről naplójában: „ Most igazán úgy éreztem, hogy nekem nincsenek esélyeim, én itt a jelentéktelenebbek közé tartozom, és magam is a jugoszláv, angol és a lengyel lányra szavaztam volna – tiszta szívből, pártatlanul.”
Egy Párizsban élő híres magyar revüsztár, Dolly Jancsi vált segítőtársává a megjelenése összeállításában. Ime az a kölcsönbe vett, csodaszép öltözék, melyet Dolly „hosszútávruhának” nevezett: pezsgőszínbe játszó beige csipke ruha, beige selyemcipő és retikül, és egy „gyönyörű tónusú barna bársonyköpeny, melynek kékróka gallérja volt”. A kezében egy szál lila orchideát tartott. És kedvesen, magabiztosan mosolygott! A megjelenése teli találat volt. Boldogan hallotta az eredményhirdetésnél: Miss Europa: Mademoiselle Elisabeth Simon, Miss Hongrie!”
A hírnév
Szakadatlan ünnepléssorozat kezdődött: Párizs, Nizza, Monte Carlo, Genf, Bécs, Budapest állomáshelyeken. Pihenés nélküli, örömteli napok, találkozások, gratulációk, díszvacsorák, bálok. Találkozás a francia köztársasági elnökkel, a monacoi fejedelemmel, a nizzai polgármesterrel, és diplomaták egész sorával. A végeláthatatlan mennyiségű interjú a nemzetközi sajtó képviselőivel ugyancsak sűrű programot adott Böskének.
Az utazás, az élmények fizikailag kimerítették, a három hét alatt 5 kg-ot fogyott. De boldog volt! Arra az újságírói kérdésre, hogy megérte-e a sok fáradtság és kényelmetlenség, ezt válaszolta:
„Nem tudtam nekik mit válaszolni. Azt nem mondhattam, nem értették volna meg, hogy egyért volt érdemes: azért, hogy Párizsban és a Riviérán Magyarországot éljenezték. Engem az apám úgy nevelt és ezzel bocsátott a nagy útra, nem is lebeghetett más a szemem előtt.”
„Tavaly még egy egyszerű és ismeretlen keszthelyi lány voltam, és ma úgy érzem, hogy diplomáciai szolgálatokat tettem annak a kis országnak, amelyet mindennél és mindenkinél jobban szeretek.”
Simon Böske hazaszeretével a Trianon által sújtott Magyarország nemzeti büszkesége lett. Még estélyi ruhájára is feltűzte a fekete Trianon-jelvényt.
A hazai lapok egyöntetű véleménye az volt, hogy „Böske fellépése többet használt Magyarországnak, mint sok, ügyetlen politikus évekig tartó működése.”
Hírnevét azonban az antiszemita támadások bemocskolták. A politikai nyomás és gyűlöletkeltés miatt nem utazott az amerikai Miss Universe választásra, és teljesen visszavonult a közélettől.
A visszavonulás és a megpróbáltatások
Simon Böske sohasem vágyott arra, hogy népszerűségét kihasználva karriert fusson be. Jó feleség szeretett volna lenni, és békességben élni társadalmi rangjának megfelelően.
Ez sajnos nem sikerült neki. Első házassága válással végződött, a második nagy szeretetben telt a nála 30 évvel idősebb Jób Dániellel, a Vígszínház neves direktorával. De a zsidóüldözés és a kommunista diktatúra fizikailag és lelkileg is meggyötörte, szülei Auschwitzban haltak meg, férjét a Vígszínházból eltávolították, nagyon rossz körülmények között, társbérletben nyomorogtak.
Simon Böskét egy súlyos idegrendszeri betegség támadta meg, mozgáskorlátozott lett, állandó segítségre szorult. 1970-ben – elfelejtve – hunyt el. Csak 2009-ben, születésének 100. évfordulóján emlékeztek meg újra róla.
Sorainkat szépségről alkotott gondolataival zárjuk:
„Elvégre a szépség a jó Isten ajándéka, de a szépség és a tetszeni tudás két teljesen különálló valami. Én azt hiszem, hogy az utóbbi valahonnan belülről jön, átvilágít a szem mosolyán és az arc rózsáin.”
Nyugodjék békében!